ÁLLATI VAGY NÖVÉNYI FEHÉRJE

Hogyan lehet biztosítani a szervezet fehérjeszükségletét, ha nem fogyasztunk állati eredetű ételeket?

Az ember az emésztés során a fehérjéket aminosavakra bontja le, ezekből építi fel a saját fehérjéit.
Nem az elfogyasztott fehérjét építi be tehát, hanem az aminosavakat, ezért minden alapot nélkülöz az a kijelentés, miszerint az állati fehérje azért jobb, mint a növényi, mert közelebb van szerkezetében az emberihez.

A másik alaptalan, de széles körben elterjedt tévhit, hogy a növények nem teljes értékű fehérjét tartalmaznak, ezért rosszabb minőségűek.

Ez a mítosz az esszenciális aminosavakra vezethető vissza. Nyolc aminosavról van szó, amelyeket a szervezet nem tud előállítani, ezért mindenképpen kívülről kell őket a szervezetbe vinni.

A természet bölcs, minden élőlény ugyanazokból az aminosavakból épül fel, így a növényekben és az állatokban egyaránt megtalálhatóak az ember számára esszenciális aminosavak.

Igaz, az állati fehérjék mind a nyolc aminosavat tartalmazzák, a növények pedig általában nem az összeset.

Azt a fehérjét hívja a természettudomány teljes értékűnek, amely az összes, az adott élőlény számára esszenciális aminosavval rendelkezik.

A növények közül ilyen a kelbimbó, a sárgarépa, a kukorica, a karfiol, az uborka, a tök, a burgonya, a zöldborsó, az összes dióféle, a szezám- és napraforgómag, valamint a paradicsom fehérjéi.
Nem szükséges azonban minden étkezés alkalmával teljes értékű fehérjét fogyasztani, de még naponta sem.

A szervezet ugyanis „képes bármilyen aminosavhoz hozzájutni a saját tartalékából, ha az egy adott étkezésből hiányzik is.” (Dr. E. S. Nasset) Ezzel a témával számos kutató foglakozott behatóan már az ötvenes évek elején (pl. Dr. P. Bianchi, Dr. R. Hilf, Dr. H. Braun, Dr. H. N. Munro), és többszörösen bebizonyosodott, hogy az ember számára tökéletesen megfelel az állati fehérjétől teljesen mentes étrend (Dr. G. L. de Romana, Dr. J. T. Dwyer,, Dr. J. M. Howe, Dr. J. Knapp, Dr. M. Abdullah, Dr. S. K. Kon stb.)

A legjobb teljes értékű fehérjeforrások

A legtöbben azért nem szívesen mellőzik a húst, mert tartanak tőle, hogy állati eredetű élelmiszerek nélkül nem tudják fedezni a szükséges fehérjemennyiséget. Pedig a növények között is találhatunk teljes értékű fehérjeforrásokat.


Nem kell ahhoz sem vegánnak, sem vegetariánusnak lenni, hogy megpróbáljunk kicsit visszavenni a húsfogyasztásunkból - ezzel nem csak az egészségünknek, de a környezetünknek is nagyon jót teszünk. Nézzük, milyen növényekkel tudjuk bevinni a szükséges fehérjét!
A fehérjék 20 különféle aminosavból épülnek fel. Ezekből 9 esszenciális aminosav, vagyis a testünk nem tudja magától előállítani, így mindenképpen étellel kell bevinnünk. A teljes értékű fehérjében gazdag élelmiszernek tehát azok az ételek számítanak, amelyek tartalmazzák ezt a 9 aminosavat.

Lenmag, szójabab, tönkölybúza

Három evőkanálnyi lenmagban 10 grammfehérjetalálható. Emellett remek omega-3- és omega-6-forrás, így keverjük bátran reggeli zabkásánkba vagy turmixunkba. A szójababot is ajánlott gyakran fogyasztani. Egy csészényiben 18 gramm fehérje és 8 gramm rost található. A tönkölybúzából negyed csészényi mennyiség 7 gramm fehérjét tartalmaz. Rostokban gazdag, és remek B-vitamin forrásnak számít. Emellett antioxidáns-tartalma is igen magas.

lenmag, lenmagolaj, egészséges táplálkozás, fehérje, fehérjeforrás, növényi élelmiszer, növényi fehérje, vegetáriánus életmód, vegán életmód,
A lenmag nemcsak fehérjében, hanem omega-zsírsavakban is gazdag. Fotó: 123rf

Quinoa és hajdina

Egy csésze quinoában 8 gramm fehérje található. Érdemes belőle minél többet fogyasztani, mert gyorsan megfő, nagyon változatosan elkészíthető, és a fehérje mellett sok benne a rost, a vas, a magnézium és a mangán is.
A hajdina sem véletlenül olyan népszerű élelmiszer mostanában. Amellett, hogy viszonylag jó áron kapható, 1 csészényiben 6 gramm fehérje van. Gluténmentes étrendbe is remekül beilleszthető, használhatjuk köretként, készíthetünk belőle rizottót, lisztje pedig remek alapanyag gofrihoz és palacsintához.

Humusz pitával

Nagyon fehérjedús a humusz-teljes kiőrlésű pita párosítás is, mivel a kettőben együtt megtalálható mind a kilenc aminosav, ami a teljes értékű fehérjéhez szükséges. Emellett a humusz alapanyagában, a csicseriborsóban van még vas, kalcium, magnézium, mangán,cinkés K-vitamin is.
Ne feledkezzünk meg a chia magról sem: 3 evőkanálnyiban 6 gramm fehérje van, de omega-3-zsírsavak, kalcium és cink is megtalálható benne. Amellett, hogy finom puding készíthető belőle, egyes ételekben a tojást is helyettesíthetjük vele.
Forrás: prevention.com